Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Veszélyek és tévutak

2008.01.17

Kép A hetvenes évek elején hatalmas kasszasiker volt "Az ördögűző" című amerikai horrorfilm. Nagy hírverés előzte meg: állítólag iszonyú félelmeket váltott ki a nézőkből.

 

Sokan sírtak és sikítoztak, mások hánytak az undortól. Mi itt Európában nemigen hallottunk ilyen szélsőségekről, és a filmről keringő borzalmak nagy része propagandafogás is lehetett, ám a film valóban óriási hatást gyakorolt még az edzettebb nézőkre is.

 

Egy ördögtől megszállott kislány történetével ismerkedhetünk meg, aki félelmetes dolgokat művel, az őt megszállva tartó démon hangján üvöltözik és őrjöng, közben kísértetek jelennek meg, a kislány ágya mozogni kezd, majd fölemelkedik. Papokat hívnak és megkezdődik az ördögűzés. Egyikük a kislány testét elhagyó sátán áldozata lesz, öngyilkosságot követ el.

 

Ezzel a filmmel indult el a nagy "okkult hullám", amely azóta végiggyűrűzött az Amerikai Egyesült Államokon és Európán, messze több volt merő divathullámnál, és mind több emberre hatott valamilyen formában. Szerte a világon parapszichológiái munkacsoportok alakultak, Erich von Danikén könyveit milliós példányokban adták el, Elisabeth Tessier “asztro-show"-ja bámulatba ejtette a tévénézőket. Végül felbukkant a csalás témája is: Uri Geller mellett főleg a “Chopper" nevű szellem volt az, aki fölkavarta az okkult jelenségekben hívők világát. Miután még a parlament is foglalkozott az ügyével, szenzációra éhes, trükkökkel manipuláló fogorvosként lepleződött le.

 

Érdekes a tudományos parapszichológia képviselőinek véleménye erről az “okkult hullámról". Kifogásolják, hogy mennyire kritikátlanul áll hozzá a közvélemény ezekhez a dolgokhoz. Mert minél hiszékenyebb a közönség egy része, aki mindent készpénznek vesz, annál gátlástalanabbul lép föl az ellenfél is. Két párt könyörtelen harca ez, és nézeteik között lehetetlen a közeledés.

 

Az egyik oldalon állnak az "okosak", a "józanok", akik unják az egész okkult felhajtást, és mindent őrültségnek címkéznek, ami a parapszichológiával van összefüggésben; a másik tábor viszont mindent elképzelhetőnek tart. ami “csodálatosénak vagy “paranormális"-nak tűnik. Sajnos egyik párt sem segít a parapszichológia által felvetett kérdések megoldásában, mert a túlfűtött érzelmek akadályozzák a tárgyilagos vitát, amelyben felszínre kerülhetnének ennek a tudománynak valóban forradalmi eredményei.

 

Hogy mennyire fontos az okkult jelenségek tárgyilagos vizsgálata, mutatja egyebek között, hogy a parapszichológia történetében is fordultak elő csalások. Spiritiszta médiumok gyakran évekig vezették orruknál fogva a közönséget és az őket tanulmányozó tudósokat. Az is megesett, hogy alaposabb vizsgálódás után sok mindenre természetes magyarázatot találnak, ami annak előtte paranormálisnak tűnt.

 

Ám ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, még így is éppen elég jelenség marad a parapszichológia több mint száz éves történetében, amelyek könnyedén megrendítik eddigi világképünket. Vizsgálódásaink során ezekből a tényekből kell kiindulni.

 

Legcélravezetőbb ennek során a kritikus magatartás, amikor is nem hamarkodjuk el következtetéseinket, és fontolgatva haladunk. A naivitás és a hiszékenység legalább annyit árt, mint a parapszichológia ellenségeinek arroganciája, akik a “tudomány" bástyáin állva örök időkre kinyilatkoztatják, mi az, ami egyszerűen nem létezhet.

 

Veszélyt jelenthet az okkult jelenségekkel való kritikátlan foglalkozás a lelkibeteg embereknél is: kényszerképzeteket hívhat elő vagy erősíthet meg bennük. így a megszállottság hiedelme okán bűntényhez is vezethet. Aschaffenburgban két katolikus papot hat hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, mert egy 23 éves nőből ki akarták űzni a sátánt.

 

A csontig lesoványodott teremtés tíz hónap után belepusztult az ördögűzésbe. 1988-ban Konstanzban egy 74 éves ördögűző állt a bíróság előtt, aki éveken át kínzott egy “megszállott" nőt, majd meggyilkolta. Itt nyilvánvalóan rögeszmék is szerepet játszottak, az érintettek képtelenek voltak különbséget tenni a valóság és a képzelgés között, elveszítették a józan mérlegelés képességét.

 

Másfelől viszont megvan a pozitív hatása is az okkult hullámnak: lehetővé teszi, hogy az érdeklődők a világ irracionális aspektusai felé forduljanak, elősegíti, hogy a hétköznapjainkból kizárt, sőt olykor erőszakkal kirekesztett, rejtett valóság felszínre kerüljön. Ez a szembesülés nem teljesen veszélytelen. Ám még veszélyesebb e valóság tagadása – mert mélység nélkül értelmetlen az élet.

 

forrás: Hans-Peter Waldrich

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.