Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Taoizmus

2008.04.07

Kép Bevezetés


A világ népei ősidők óta kutatják a lét nagy kérdéseit, magyarázatot keresve az élet értelmére, keletkezésre és elmúlásra. Voltak vallási alapú magyarázatok - a Föld "teremtése", tudományos magyarázatok - ősrobbanás, és filozofikus megközelítések, mint például a Tao, miszerint minden öröktől fogva létezik és örökké létezni fog.
A világ egy nagy, szüntelen körforgás.

 

A mai európai ember számára, így számomra is az utóbbi, filozofikus indoklás a leginkább hihetetlen, hiszen elképzelni sem tudom, mit jelenthet öröktől fogva létezni. Épp emiatt a valószínűtlenség miatt kezdett foglalkoztatni ez a megközelítés. Kíváncsiságom hajtott, vajon meg tudnak-e győzni a téma kutatói és mesterei a taoizmus igazságáról.

 

Érdeklődésemet másfelől egy remek könyv, a Micimackó és a Tao keltette fel a kínai filozófia iránt. Úgy véltem, ha olyan könnyed témával magyarázni lehet ezt a felfogást, mint egy mese és annak főhőse, akkor biztos nem is annyira megközelíthetetlen, mint eddig gondoltam.

 

Sok ezer évvel ezelőtt az ember összhangban élt a természet többi teremtményével. Annak a valaminek a segítségével, amit ma telepátiának nevezünk, el tudott beszélgetni az állatokkal, a növényekkel és az összes többi teremtménnyel. A Föld angyalaival és a természet szellemeivel megosztoztak a világ iránt érzett felelősségben.

 

A Föld légköre egészen más volt, mint manapság. A növényzet dús volt, több volt a csapadék. Az ember diétás kosztot evett és nem kellett agyonhajszolnia magát. Az ember békességben élt önmagával és az összes többi teremtménnyel, akiket mestereinek és barátainak tekintett.

 

De az ember egója lassacskán dagadni kezdett és mindinkább önmagát helyezte előtérbe. Végül odáig jutott, hogy magára maradt, és idegennek érezte magát a világban, nem volt többé boldog. Azzal kísérletezett hát, hogy egyedül csikarja ki a Föld jótéteményeit.



A növények ettől lassacskán összeaszalódtak és elpusztultak. Megjelentek a sivatagok. Az ember élettartama is rövidebb lett, járványok ütötték fel a fejüket és egyre csak terjedtek. Egyre kevesebb lett az ehető növény, az ember elkezdte leöldösni és felfalni barátait, az állatokat. Azok egyre ijedősebbé váltak.

 
Ahogyan az ember mindinkább befolyásolta és bántalmazta a Földet, ahogyan a társadalma és lelkivilága kizárólagosan az emberi nemre szűkült, úgy lett egyre erőszakosabb a saját fajtájával is.


Az emberek már egymást is öldösték és leigázták. Akik máshogyan néztek ki, másképp beszéltek és gondolkodtak, arra kényszeríttette, hogy hódoljanak meg neki. Sajnos ez még a mai, civilizáltnak nevezett társadalmunkban is megtalálható, az úgy nevezett fajgyűlölet.

 
Nagyon siralmassá vált az emberiség élete, ezért úgy két-háromezer évvel ezelőtt tökéletes lelkek születtek emberi alakban, és hirdetni kezdték azokat az igazságokat, amelyek már rég feledésbe merültek. De az emberiség akkorra már annyira megosztottá vált, és annyira érzéketlen lett a világegyetem törvényei iránt, hogy ezeket az igazságokat csak részben értette meg. 

 
Telt-múlt az idő és a tökéletes lelkek tanításait sorra megváltoztatták azok az emberi szervezetek, amelyek a nyomdokukba léptek. Valami azért a "különválás" előtti tudásból, hitből és gyakorlatból megmaradt. Tibetben a kommunista uralom kezdetéig a tibeti buddhizmus megőrizte az ősi utakat, valamint számos olyan titkot és gyakorlatot, amely évezredekkel megelőzte a buddhizmust. Ezek Japánban is fellelhetők a sintoizmus népi vallásának némely szertartásában. Kínában végigvonul a taoizmuson és mind a mai napig folytatódik.
 

 

forrás: ismeretlen

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.