Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kínai bronztükör

2007.12.19

Kép Kínában a bronztükör (tung-csing) a mindennapok nélkülözhetetlen használati cikkének számított egészen az üvegtükör megjelenéséig. A régészeti feltárások során napvilágra került nagyszámú lelet azt mutatja, hogy nemcsak a szépítkezésnek, de a temetési szertartásoknak is fontos kelléke volt.

 

A telihold jelképének tartották, de a néphit démonokat, kísérteteket távoltartó erőt is tulajdonít neki, éppen ezért pl. a házasság alkalmával sohasem hiányozhatott a mennyasszony nyakából.


Már az i.e. 11. századból származó bronztükröt is találtak, igaz ez még az eget szimbolizáló szertartási eszköz volt, és nem későbbi funkciójában használták. Széleskörben elterjedt cikké az i.e. 5. századtól vált. Ekkor leginkább állatfejekkel, virágmintákkal és sárkány-főnix motívumokkal díszítették.

 

A Nyugati-Han-dinasztia idején (i.e. 206-i.sz. 24) jelentek meg a madár- és az egészalakos állatminták. Ekkor tűnnek fel hátlapjukon a jókívánságok írásjegyei is, pl. „Emlékezz rám, ne felejts el!” vagy „Jó szerencsét és végtelen örömet!”.
A bronztükör legáltalánosabb formája eredetileg a tízenegynéhány cm-es átmérőjű kör volt, amely kényelmesen simult a tenyérbe.


A Szung- és a Jüan-dinasztiák idején (10-14. sz.) a köralak mellett megjelentek a szögletes, rombusz és nyolcszögletű formák is. A tükörként használt felületet hihetetlenül simára csiszolták vagy amalgámmal és higannyal polírozták, foncsorozták. Az üvegtükör használatára csak a mandzsu Csing-diansztia (1644-1911) idején tértek át.


Találtak olyan bronztükröket is, amelyeket „varázstükörnek” nevezték el különleges sajátságaik alapján. Ha ezekkel – szembefordítva a fénnyel – rávilágítunk egy sima felületre, a fénykörben a tükör hátlapjának mintáját, írásjegyét vagy egyéb más díszítő figurát lehet felismerni.

 

Ez nemcsak a nagyközönséget ejtette ámulatba, de a szakembereknek is hosszas fejtörést okozott. Valójában a hátlapnak semmi köze sincs a jelenséghez. Először is, a még polírozatlan bronzlap konvex felületére egy fémszerszámmal erősen belekaparják, karcolják a kívánt mintát, amit majd a többszöri átcsiszolás, polírozás szinte teljesen eltűntet. Láthatatlan az emberi szem számára, de a fény már ilyen könnyen be nem csapható. Tehát a varázslatos jelenséget a konvex felület aprócska deformációjával érik el.


Miután megfejtették a varázstükör titkát, ma már nagyszámban készítenek különféle mintákat vető bronztükröket. Nemcsak Kínában, hanem szerte a világon elegáns, praktikus ajándéktárgynak számítanak. Sokan szenvedélyesen gyűjtik ezeknek a csodás kis remekműveknek, mind a hagyományos, mind a „bűvös” változatát.

Terebess

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.